Cégalapítási szakemberként két ügyfél között elgondolkodik az ember az élet dolgairól, különösen a saját szakterületével kapcsolatosan. Több száz kliens kiszolgálása után, s azok vállalkozásainak a nyomon követéséből származó szubjektív következtetések levonása mellett szerez a szolgáltató is bizonyos tapasztalatokat a cégvezetés terén. Látni különféle embereket, ilyet is, olyat is, és unalmas pillanatainkban bizony elképzelünk akár ismert celebeket, hírességeket, politikusokat is egy-egy cég ügyvezetőjeként. Így történt egyszer, hogy Orbán Viktort is belképzeltük egy cég vezetői székébe, a párhuzam önmagát adta, hiszen Magyarország miniszterelnökéről beszélünk, aki egy egész országot irányít, így hát ilyen tapasztalattal méltán lehetne a kiszemelt politikusunk egy sikerre törő vállalkozás első embere is.

Tételezzük fel, hogy külföldi terjeszkedést tervezünk, s az adott országban alakuló cégünk számára egy dinamikus, nagy tapasztalattal rendelkező kiváló szakembert keresünk az ügyvezetői pozíció betöltésére, akire nyugodt szívvel rá merjük bízni vállalkozásunk fejlesztését, pénzügyi felemelkedésének sikerét pedig ettől a személytől várnánk. Éppen ezért meghirdetjük a helyi apróhirdetési oldalakon az állást, és a több tucat jelentkező között felbukkan egy ismerős név, Orbán Viktoré is, aki szíves-örömest belevetné magát a cégépítésbe. Olvasva önéletrajzát úgy érezhetnénk, hogy ő a megfelelő jelölt, hiszen tizenakárhány évet töltött a miniszterelnöki bársonyszékben, minden bizonnyal grandiózus ötletei volnának cégünk felvirágoztatására. Türelmetlenül várnánk a pillanatot, hogy találkozhassunk nemes célokat beteljesíteni hivatott emberünkkel, s az önéletrajz alapos átolvasása után felkészününk a személyes találkozóra prominens jelöltünkkel, akit töviről hegyire kikérdeznénk az általa elképzelt üzletviteli stratégiáról cégünk vezetésére vonatkozóan.

Ígéretes jelöltünket ezért meginvitáltuk egy személyes találkozóra, ahol leginkább a szakmai tapasztalatára, rátermettségére, és vezetői mentalitására voltunk kiváncsiak. A beszélgetésből fény derült arra, hogy emberünk stratégiai nyugalommal kezeli az adódó problémákat, és az üzleti életet egy nagy csatatérként fogja fel, ahol folyton meg kell küzdenie ilyen-olyan ellenfeleivel.

Megtudván hogy a nulláról kell felépítenie üzleti vállalkozásunkat, kiült az arcára egyfajta stratégiai nyugalmat árasztó kaján vigyor, s megnyugtatta a befektetőket, hogy ennél sokkal nehezebb helyzetből is kivezetett már egy egész országot, ami korának irigylésreméltó gazdaságává fejlődött uralkodása alatt. Mitagadás elragadta a hév a részvényeseket eme sikertörténet hallatán, és még többet szerettek volna megtudni emberünk konrét terveivel kapcsolatosan, aki lelkesen osztotta meg hallgatóságával élet- és gazdaságfilozófiáját. Ezek szerint Viktorunk fontosnak tartja az alkalmazottak kiválasztásánal, hogy semmiképpen ne kerüljenek a cég kötelékébe kevertfajú munkavállalók, sem liberális érzelmű LMBTQ-lobbisták, mert ezek majd rávehetik a normális keresztény elveket valló munkatársaikat, hogy átoperáltassák transzneművé gyermekeiket. A vállalkozásindításhoz szükséges anyagi erőforrásokat orosz vagy kínai hitelintézetektől szerezné meg, és ha már megvan a jó keleti vonal, akkor gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat építene ottani beszállítókkal is. Ha pedig már egy bizonyos fejlettségi szintre eljutottunk, akkor létrehozhatunk majd saját embereink irányítására bízott alapítványokat is, ahova a cégvagyon nagy részét kiszervezhetjük.

Időközben azonban jelentős összegeket fordíthatnánk a vállalati profitból valamelyik futball egyesület támogatására, sőt egy-két stadionépítési projektet is bevállalhatnánk.

A későbbi növekedést illetően ügyvezető-jelöltünk nem látja értelmét a hanyatló nyugaton való terjeszkedésnek, mindinkább Kelet felé terelné vállalkozásunkat az ex-miniszterelnök, ahonnan reményei szerint az időközben nagyranőtt energiaigényünket is potom áron megoldaná bensőséges kapcsolatainak köszönhetően a gázszolgáltatóknál. Mint ígérte, sokkal jobb szerződési feltételeket tudna kialkudni cégünk számára, mint azt bármelyik konkurens libernyák-vezetésű vállalat. S amennyiben alvállalkozókra volna szükségünk – és azokra biztosan lesz-, úgy számos területet lefedő, kiterjedt céghálózattal rendelkező barátait, rokonait ajánlja szíves figyelmünkbe, akik nem csak kivételes szakmai kvalitásokkal birnak, hanem a közbeszerzések terén is komoly tapasztalatuk van, így semmiség lesz lehívni évi akár 5-10 milliárdos nagyságrendű pályázatot is.

A szakmai kompetenciák és a gazdasági szemléletmód megtárgyalása után szó esett a magánéletről is, így a beszélgetésből kiderült, hogy jelöltünk konzervatív értékeket valló, családcentrikus személy mély vallási elköteleződéssel, aki ugyanakkor nem tartja fontosnak az egyéni anyagi jólétet, s eme krédó kifejeződéseként a puritán, egyszerű élet mellett tör lándzsát száműzvén életéből a luxust és a szükségtelen vagyontárgyak megszerzésére való törekvést. Saját bevallása szerint: sosem volt vagyonos ember, és nem is lesz az, hiszen magasabb életcélok és feladatok mozgatják őt semmint az egyéni nyerészkedés kerüljön központi helyre az életében. Ezen a ponton azonban egy profitorientált vállalkozás tulajdonosa azért eltöpreng azon, hogy mennyire alkalmas egy a saját gazdagodását önzetlenül háttérbe helyező vezető a cég jövőbeni sikereit elérni hivatott munkakörbe.

Mindezen információk fényében az igazgatótanácsnak el kell döntenie, hogy megfelel-e a jelentkező a meghirdetett pozícióra. Mindenesetre nehéz döntés lesz…